Bodzablog

 

Bodzablog 10-rész

Kedves Olvasóim!
Én már megírtam, hogy mit szeretnék karácsonyra, nem tudom, hogy mi fog ebből megvalósulni. Sok-sok havat szeretnék mert én még soha nem fetrengtem a hóban, s nem kergetőztem benne a barátommal. 😇Szeretném azt is nagyon, hogy gazdimmal sétáljunk a hóesésben. Mikor ez a blog megjelenik én épp egy iskolában érzékenyítem a gyerekeket. Képzeljétek, hogy megkaptak engem ajándékba egy napra, azaz végig járom az osztályokat a gazdimmal és mesélünk, s megmutatom nekik, hogy milyen okos vagyok. Úgy sejtem, hogy ebben az évben ez az utolsó szemléletformálófoglalkozásunk, de januártól folytatjuk tovább. Ezennel szeretném is figyelmetekbe ajánlani programunkat, hisz rengeteg érdekességet tudhat meg mindenki arról, hogy mi vakvezetőkutyák milyen ügyesek vagyunk, hogyan segítjük a gazdit, s szerintem velünk találkozni egy életre szóló élmény. Meg is kérlek titeket arra, hogy mondjátok el minél több ismerősötöknek, 😊barátotoknak ezt a lehetőséget. Gazdi is sok mindenről szokott mesélni, visz eszközöket, játékokat kipróbálni, tehát szerintem nagyon hasznos lehet ez gyereknek és felnőttnek egyaránt.
Igaz mi a Dél-Alföldi régióban élünk, tehát elsősorban itt tudunk intézményeket, és kisebb létszámú csoportokat látogatni, de mi a gazdámmal nem ismerünk lehetetlent, vagy tudunk ajánlani valakit másik régióban, tehát érdemes felvenni a kapcsolatot velünk. Gazdám elérhetőségét az alapítvány honlapján meg is találhatjátok. Referenciát meg tud adni az a sok iskola és óvoda, ahol már jártam. Az alapítvány facebook oldalán erről is tudtok információkat szerezni.🙃
Izgatottan várom már az új esztendőt is. Ti szoktatok új évi fogadalmat tenni? Elárulok nektek egy nagy titkot. A gazdim tavaly megfogadta, hogy a 2024-es évben használni fogja a lépegető gépét napi rendszerességgel. Be is vitte a szobába, elfoglallva ezzel jó nagy helyet. Eláruljam, hogy mi lett a történet vége? Nyáron besokallt attól, hogy folyton kerülgetnie kell, s azonkívül, hogy ráakasztott egy-egy kabátot, nem használta rendeltetésszerűen, azaz sehogy sem, így kikerült a fészerbe, s most ott pihen a sarokban letakarva, várva, hogy egyszer valaki lépegessen is rajta. No ennyit gazdám új évi fogadalmairól. Azt mondta, hogy be is fejezte soha nem tesz ígéretet magának mert úgy sem fogja betartani. No jól előreszaladtam itt a történésekkel, ígérem azonban, hogy a karácsonyról is mesélek nektek, hisz valami nagyon izgalmas dolog fog történni velünk. A téli szünetben nagyon sokat fogok találkozni az én kedves négylábú barátommal mert gazdija elutazik, s az én gazdámat arra kérte, hogy vigyázzon rá. Nem fog egyedül itthon maradni mert lesz, aki vele lesz napi 24 órában, de azért megkért bennünket, hogy mi is színesítsük napjait. Én fogok gondoskodni róla, nem hagyom, hogy unatkozzon. Rengeteget fogok játszani vele. Van olyan labda, ami valahová elkeveredett, azt feltétlen elő kell kutassuk. Hátul a kertünkben van egy kapu ahol vígan jöhetünk-mehetünk egymáshoz ha gazdijaink kinyitják nekünk, s az bizony nagyon sokat lesz kitárva előttünk.🫡 Elképesztően izgatott vagyok már, hogy mennyi mindent csinálunk mi majd együtt. A többi kutya a másik szomszédban mennyire fog majd irigykedni ránk. Fogok majd nektek mesélni kalandjainkról.
Elköszönök most azonban tőletek.
Kívánok nektek gyönyörűséges napokat!
Szeretettel: Bodzina kisasszony

Ha Tetszett a blog olvassátok el bátran a korábbi részeket is!

Megjelent részek: