Grafitblog

 

Grafitblog, 79.-rész

 Képzeljétek el, a hétvége nagy részén egyedül voltam itthon. Gazdim és Bodza rendezvényen dolgoztak szombaton délután is, vasárnap is. Találkoztak nagyon sok ismerőssel, ezért aztán Bodza nem győzött dicsekedni nekem, hogy milyen klassz volt, hogy mennyien felismerték őt. Kérdeztem is tőle, hogy autogramot is osztogattál?

Tegnap egy kisfiú állítólag azt mondta neki, hogy „Bodza te vagy a legaranyosabb kutya a világon!” Állítólag… kedves követőim, Bodzinak azért nem kell mindig mindent elhinni mert szeret nagyzolni, túlságosan nagy jelentőséget tulajdonít saját magának. Én meg azt mondtam neki, ha ez igaz is volt, ezt csupán csak azért mondhatták neki, mert én nem voltam jelen.

Ha én is ott lettem volna, nem lett volna kérdés, hogy az a mondat úgy hangzott volna, hogy „Grafit te vagy a legszebb, legcukibb, legügyesebb” kutya a világon!” Mondtam is neki, hogy ne legyen úgy elszállva saját magától, én még filmezésen is voltam annó, de erről korábban meséltem is nektek. Túlságosan sokat gondol magáról ez a lány.

Én meg őszinte leszek hozzátok, nagyon jót pihentem a hétvégén, míg ők dolgoztak. Nem érzem túl jól magam a napokban, de szerintem ezen nem is lehet csodálkozni, az időjárás bennünket is megvisel nem csupán titeket, embereket. Jólesett az egyedüllét, a nyugalom. Szomszédunk kedvesen beszélgetett velem, de ez így elég is volt most nekem.

Őszintén ha nem vagyok túl jól, akkor nem szeretem ha körülöttem lebzsel Bodzi, mert mindig akar tőlem valamit, nyavalyog, unatkozik, ilyenkor gazdám le szokta őt állítani, hogy hagyjon engem békében pihenni. Állandóan játszani akar velem, nem érti meg, hogy lassan 12. évemet töltöm be, kinek van kedve birkózni, ugrálni, futkosni állandóan?

Megérti, ha majd ott lesz az idő, ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni neki. Szerencsémre most szombaton is fognak dolgozni, így békében pihenhetek. Nagyon szeretek kifeküdni a fűbe, s elmélkedni, kávéfát rágni, beszélgetni a madarakkal, szomszéd kutyákkal. No de ezekről tudom már írtam.

Szeretnék nyáron úszni menni! Az biztosan jót tenne nekem. Csak a gazdám mindentől túlfélt, elég nehézfejű ilyen tekintetben. Fejébe vesz valamit, s kutya legyen a talpán, aki meggyőzi arról, hogy az bizony az nekem nagyon sokat segítene. Ilyenkor, ha nem érzem magam állandóan túl aggódik, mondja, hogy „Grafit, te csak feküdjél, ne kelj fel!”
Jó vicc azért mozogni kicsit muszáj, pl.: kisétálni a kertbe nem? Érzem én azt, hogy mennyit bírok. Ilyenkor még a fontos dolgokat sem engedné meg legszívesebben nekem. A gazdánk mindenen túl aggódik, de ez sem újdonság, sokat meséltem már erről is.

Ne is haragudjatok rám, de most elköszönök. Legközelebb ígérem, egy sokkal izgalmasabb résszel jelentkezem. Nézzétek el most ezt nekem, pihenésre van szükségem. Mindenkinek kívánok jó egészséget! Mert ha egészség van, akkor mindenünk megvan szerintem.
Jövő szerdán ugyanitt találkozhattok velem a Napos Oldal Alapítvány Facebook illetve weboldalán.
Üdvözlettel: Majaligeti Grafit

Ha Tetszett a blog olvassátok el bátran a korábbi részeket is!

Megjelent részek: